Az utóbbi évek gyomfelvételezéseinek becslése szerint az ország szántóterületének több mint 5%-a borított parlagfűvel.


 

Ez azt is jelenti, hogy a lakosságnak okozott kellemetlenségeken túl, az agrárszektorban a parlagfű éves szinten több tíz milliárdos értékű terméskiesést okoz. A parlagfű által okozott, az allergiás megbetegedések okozta egészségügyi kiadások és közvetett hatások költségei a kárt csak még tovább növelik. A helyzet megoldását csak hosszú távú stratégia kidolgozásával és betartásával lehet megoldani. Ebből a célból alkotta meg az akkori Vidékfejlesztési Minisztérium 2011-ben a Parlagfű elleni stratégiáját, amelynek megvalósítása jelenleg is zajlik.

A stratégia az alábbi linken elérhető.
http://www.tegyaparlagfuellen.hu/index.php?Cikk=405

A stratégia egy komplex védekezési terv, amelynek alapjai az oktatás, képzés és a tájékoztatás. A megelőzés szempontjából a legfontosabb az oktatás, az ismeretterjesztés és az oktató-tájékoztató jellegű kommunikáció. Rendkívül fontos, hogy a tájékoztatást a földhasználókon túl a társadalom széles rétegei számára is biztosított legyen, hiszen a házi kertekben is nagy problémát okozhat ez az allergén gyomnövény. A parlagfű fertőzöttség visszaszorítását a földhasználók jogkövető magatartására is szükség van. Ennek ellenőrzését az erre kijelölt hivatalok folyamatosan ellenőrzik, és a parlagfű jelenléte esetén, földvédelmi bírság kiszabásával büntetik a gondatlan földhasználót.

Forrás: www.kormany.hu

A stratégia része egy kommunikációs kampány is, amely során a gyerekek és a lakosság tájékoztatást kap a parlagfűről, a parlagfű pollen által kiváltott allergiáról és az ellene való védekezési lehetőségekről.

A hosszú távú sikeres védekezéshez fontos, hogy pontosan tudjuk, hogy ez az allergén növényfaj hogyan viselkedik a hazai körülmények között. Ehhez kísérletek és kutatások elvégzésére van szükség elsősorban azokon a területeken, ahol ez a növényfaj problémát okoz. A parlagfűvel fertőzött kultúrnövények esetében a legtöbb probléma a napraforgó állományokban jelentkezik, ezért a kutatásainkban meg kell vizsgálni annak a lehetőségét, hogy ebben a termesztett kultúrában hogyan védekezhetnek a gazdák leginkább hatékony módon a parlagfű térnyerése ellen.

Én magam szerencsére nem vagyok allergiás, de miután egy kicsit utánajártam a parlagfű allergiának, remélem nem is leszek az. Nehéz dolgom lenne, mert nagyon szívesen fogyasztom azokat a zöldségeket és gyümölcsöket, amelyek az ún. keresztallergiát okozzák. A keresztallergia egy jelenség, mely során, bizonyos friss zöldség vagy gyümölcs elfogyasztásával, az allergiás tünetek erősödni fognak. A keresztallergia alapja, hogy a szervezet olyan antitesteket termel az elfogyasztott friss zöldség, gyümölcs hatására, melyek a parlagfű (vagy akár más allergén növény) pollenjének proteinjéhez nagyon hasonlítanak, így az allergiás tünetek tovább fokozódnak. Az allergiás tüneteket kiváltó allergén molekulák a különböző konyhai technikák alkalmazásával megsemmisülnek, így ezeket a zöldségeket és gyümölcsöket leginkább nyersen nem ajánlatos fogyasztani. A parlagfű allergia esetén, a görögdinnye, a sárgadinnye, a paradicsom és az uborka okozhatja a legerősebb tüneteket.

Az allergiás tünetek enyhítésére sok-sok lehetőséget kínálnak az orvosok, a gyógyszer gyártók, a természetgyógyászok, a pszichológusok, a masszőrök, a gasztroenteorológusok… és feltételezhetően még sokan mások, akiket kifelejtettem. Ebből a hosszú sorból is jól látszik, hogy az allergiát és annak tüneteit rengeteg eszközzel is módszerrel próbálják enyhíteni a szakemberek. A módszer kiválasztása egyszerű, a hatásos módszer megtalálása viszont annál nehezebb. Én igazán együtt érzek az allergiásokkal, még akkor is, ha én nem vagyok az. Egyelőre.

A gazdák részéről viszont mindenkit biztosítanék, hogy mi megtesszük, amit lehet. Nemcsak jó gazda módjára cselekszünk, aki tisztán tartja a területeit, de vannak kényszerítő erők is. Minden év június 30-a után, a földhasználó mindenféle felszólítás és határozat postázása nélkül földvédelmi bírsággal sújtható, ha virágzó parlagfű van a területén. Ami nemcsak azért gond, mert pénzügyi bírság befizetésére kötelezik a földhasználót, hanem a bírsággal sújtott földhasználót korlátozzák a földvásárlásban is.