Napról napra egyre nagyobb türelmetlenséggel várják a mezőgazdasági termelők, az élelmiszer-feldolgozók, az erdőgazdálkodók és a további potenciális pályázók, hogy végre megnyíljanak az EU agrár-vidékfejlesztésre fordítható forrásai.


 

Az ágazatra fordítható előző támogatási ciklus forrásainak hozzáférhetősége 2015. augusztus végével zárul. A támogatásokat elnyertek számára már csak egyes jogcímekben és csak a kifizetési kérelmek utolsó beadási lehetőségei állnak nyitva. A régi EMVA támogatási forráshoz csak néhány jogcím– mint a fiatal gazda, a kertészeti gépek, és a tanyabusz szolgáltatás – esetében volt még kérelem beadási lehetőség az elmúlt negyedévben. A benyújtási időszakok azonban ezekben az esetekben is lezárultak, a pályázók most már a támogatási, vagy elutasítási döntésekre várnak. Így a gazdálkodók számára az őszi időszakban csak az új EMVA források megnyílása esetén juthatnak támogatási pénzekhez.

De hogy áll a helyzet a Vidékfejlesztési Program (VP) háza táján?

Arról szinte minden nap hallunk, hogy részben a brüsszeliek csúszása, részben pedig a tervezési folyamat hosszúsága miatt a Program elfogadása még várat magára. Már volt szó tavaszi, majd nyár eleji elfogadásról, most éppen abban bíznak a tervezők és a megvalósításért felelősök, hogy nyár végéig biztosan elfogadják Brüsszelben a Programot.

Ami biztos, hogy a tavalyi év végén az Európai Bizottságtól mintegy hétszáz észrevétel érkezett az akkor benyújtott Programra, amire a magyar válaszokat, javításokat, kiegészítéseket tartalmazó új dokumentumot egy-két hete töltötte fel és tette nyilvánossá az illetékes államtitkárság.

A tavalyi észrevételek megválaszolását a tervezők a feltöltés előtt egyeztették a brüsszeliekkel is, így nagy az esélye annak, hogy tőlük már nem, vagy csak kis számban érkeznek újabb módosítást igénylő észrevételek és a nyár vége meghozza a várt eredményt, az elfogadott magyar Vidékfejlesztési Programot.

Addig is, amíg várakozunk a „zöld lámpára” belemélyedhetünk a nyilvánossá tett verzió részleteibe. Nos, aki tényleg meg akarja ismerni a Program minden fejezetét és részletét, annak bizony még jól is jön ez a várakozási idő, mivel közel ezer oldalon kell „átrágnia” magát.

Higgyék el, nem lesz egyszerű, még annak sem, aki olvasott már ilyen programot!

Én már belenéztem a dokumentumba és a munkámból adódóan tapasztalatom is van az ilyen olvasmányok terén, úgyhogy, ha megengedik, beavatom egy kicsit önöket, csakhogy kedvet csináljak egyrészt az olvasgatáshoz, másrészt a majdani pályázáshoz.

A fő célkitűzések alapvetően nem változtak, továbbra is a versenyképesség, a környezeti hatások, és a vidékfejlesztés határozzák meg a fejlesztési lehetőségeket. Az időbeli késlekedések miatt másfél évet veszítettünk ugyan, de az úgynevezett „N+3 év” szabály (eszerint a programozási időszak utolsó évét követően még három évig lehet a forrásokat felhasználni) miatt még így is több mint nyolc egész évünk van arra, hogy felhasználjuk a rendelkezésre álló, 4,1 milliárd eurót, ami 310 Ft/EUR árfolyammal számolva 1 283 milliárd, évente több mint 150 milliárd Ft-ot jelent.

És, hogy pontosan mire is használhatóak fel a források, arról annyit lehet tudni, hogy összesen 18 átfogó intézkedésen belül 58 jogcímmel támogatja a mezőgazdasági termelőket, a kis és közepes élelmiszer-feldolgozó vállalkozásokat, az erdőgazdálkodókat, a fiatal gazdálkodókat, illetve egyéb potenciális támogatási jogosultakat.

A lehetőségek tárháza széles. A tudás- és információszerzést például képzések, tájékoztatási szolgáltatások, bemutató üzemi programok, szakmai tanulmányutak és csereprogramok, egyéni és csoportos szaktanácsadási szolgáltatások formájában egyaránt támogatja a Program.

A tervezők a pénzek legnagyobb részét – harmadát – beruházási célú fejlesztésekre szánták, ezt követi nagyságrendileg (15%-kal) az agrár-környezetgazdálkodás támogatása. Az összes többi beavatkozásra szánt forrásarány intézkedésenként10% alatt marad.

A beruházási fejlesztések elsődlegesen az állattenyésztési és kertészeti ágazat, az öntözésfejlesztéseknek kedveznek, de a kisméretű terménytárolás, a fiatal gazdálkodók, az Innovációs csoportok beruházásai, illetve az erdőgazdaságok fejlesztései is teret kapnak. A fiatal gazdálkodók, valamint a Rövid Ellátási Lánc témakörök saját tematikus alprogrammal rendelkeznek a VP-n belül, illetve új eleme a Programnak az Európai Innovációs Partnerség (EIP), ami az innovációs elképzelések együttműködésben történő megvalósulását támogatja.

Vannak tehát lehetőségek, érdemes már most elgondolkodni, hogy ki milyen feltételeknek tud megfelelni azok közül, amelyek az egyes műveleteknél már most ismerhetőek.

Készüljünk fel, hogy találkozhassunk a számunkra legmegfelelőbb lehetőséggel!

Legyen mindenkinek szerencséje!